|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Boda Szabolcs Levente 1999. november 24.A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./2001. február 3.Csendesen ünnepelte tizenegyedik születésnapját a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/. A szervezet jelenlegi vezetősége beszélgetésre hívta a volt elnököket január 27-ére. Boda Szabolcs jelenlegi KMDSZ-elnökét beszámolt arról, hogy a volt elnökök többsége eljött. Boda ismertette az öt nagy projektet, amelyet erre az évre terveznek: a tanulmányi ház és a klubház létrehozása, az erdélyi diáktábor megszervezése, az irodaműködés indítása és a székház újrabútorozása. /Balázsi-Pál Előd: Elnökök és emberek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2001. július 16.Utoljára Homoródfürdőn volt 1995-ben országos méretű diáktalálkozó. Júl. 18-22. között a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezésében újra megszervezik az Erdélyi Diáktalálkozót. A KMDSZ elnöke, Boda Szabolcs arról tájékoztatott, hogy évek óta sem magyar, sem román diákszervezetek nem rendeznek ilyent. Fellép Hobó, azaz Földes László József Attila-estjével. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi Diáktalálkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2008. október 29.Három napig tartott Sepsiszentgyörgyön az animáció ünnepe, amelynek során a Gyárfás Jenő Képtárban meseillusztrációkat és szoborkiállítást mutattak be helybéli művészek, majd helyi és magyarországi alkotók animációs filmjeit nézhették meg az érdeklődők. Erdélyben a nagyváradi Metrion Alapítvány kezdeményezte, Sepsiszentgyörgyön pedig a Cabiria Filmklub csatlakozott a rendezvényhez. Éltes Barna szobrászművész kiállításával, illetve animációs filmekkel csalogatták az animáció-rajongókat, majd sepsiszentgyörgyi alkotók – Balázs Zoltán, Damokos Csaba, Boda Szabolcs, Dávid Eszter, Izsák Előd és Hosszú Réka – animációs filmjeit mutatták be. A rendezvénysorozatot az Impro-Víziók 2 című koncert zárta /Kovács Zsolt: A rajzfilm száz évét ünnepelték. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2013. augusztus 20.Szent István Rendet kapott Egerszegi és LámfalussyÁder János köztársasági elnök kedd délután a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet adta át Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónak és Lámfalussy Sándor közgazdásznak az államalapítás ünnepe alkalmából a Sándor-palotában. A Magyar Szent István Rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A Mária Terézia királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rend megújításaként 2011-ben alkotott törvényt az Országgyűlés a Magyar Szent István Rendről, amelyet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományoz. Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok 14 évesen nyerte első olimpiai aranyérmét és három egymást követő olimpián győzött. Lámfalussy Sándor közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakember, magyar származású belga állampolgár 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel idején, 20 évesen hagyta el hazáját. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a közös európai pénz, az euró atyjának is tekintik, korábban megkapta a Corvin-láncot és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. A köztársasági elnök az átadó ünnepségen kiemelte: a két kitüntetett személyes példájának, teljesítményének üzenete, hogy egy nemzet nagysága polgárainak kiválóságában rejlik, amit csakis a becsülettel elvégzett munka nyújthat. Kitüntetés kolozsváriaknak Közben a Magyarság Házában tartott ünnepségen tíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól. Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, „közjogi abroncsot adott a magyarságnak”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. A magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő kolozsvári Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. Tőkés: a kereszténység összekapcsol A keresztény kölcsönösség elvének tiszteletben tartását, a kettős mérce elvetését szorgalmazta tegnapi Szent István-napi ünnepi nyilatkozatában Tőkés László Európai Parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a kereszténységet nevezte Szent István uralkodása legfontosabb örökségének. Megjegyezte, a kereszténység egymáshoz kapcsolja a román és a magyar népet. A volt püspök a kölcsönösségről szóló jézusi tanítást idézve elutasította a kettős mérce alkalmazását a román–magyar viszonyban. „Egy országban élünk, egyazon társadalom tagjai vagyunk. Ami jár a románnak, ugyanaz jár a magyarnak is” – fogalmazott Tőkés, aki román politikusoknak a határon túli nemzettársaik melletti kiállását idézve ismételte el azt a nézetét, amely miatt bírálói a román állami kitüntetése visszavonását szorgalmazták. „Ausztriához és Olaszországhoz hasonlóan, amelyek egyezményes alapon garantálják és biztosítják Dél-Tirol autonómiáját, Magyarország és Románia is közösen vállaljanak felelősséget Erdély, az erdélyi magyarok, a székely magyarok regionális autonómiájáért" – szorgalmazta Tőkés, emlékeztetve arra, hogy egy héttel ezelőtt Traian Băsescu államfő kiállt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése mellett. „Mi, erdélyi magyarok példát vehetünk a román államelnöktől. Éppen olyan következetességgel kell kitartanunk az erdélyi magyar régiók, valamint a székelyföldi és partiumi autonómia mellett, amiképpen ő tette ezt a román nemzet egysége ügyében” – állapította meg. maszol.ro 2013. augusztus 20.Tíz szervezet, személyiség kapott a Külhoni MagyarságértTíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkártól kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, "közjogi abroncsot adott a magyarságnak". Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Az idén Kárpátaljáról megkapta az elismerést a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes. A több mint 60 tagú hagyományápoló tánccsoport nevében Korolovics Zsolt művészeti vezető vette át a díjat. Erdélyből három szervezet részesült a díjban. Az ottani magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. A több évtizedes múltra visszatekintő vajdasági Jó Pajtás gyermeklapot anyanyelvápolásért, az iskolán kívüli kulturális ismeretanyag közvetítéséért részesítették a díjban. A csellóművész Koffán Tamás több mint háromévtizedes, az erdélyi magyarság életét megörökítő fényképészi munkásságával érdemelte ki a Külhoni Magyarságért Díjat. Koffán Tamás 1979 és 2011 között 40 ezer fotót készített. A felvidéki irodalmi élet és a csallóközi helytörténet meghatározó alakja, Koncsol László szerkesztő, író, költő, műfordító, helytörténész is az idei díjazottak között szerepelt. Szlovéniából a zalai népdalokat autentikusan tolmácsoló Muravidéki Nótázók héttagú csoportja részesült az elismerésben, hagyományőrző és közösségszervező szerepéért. A fél évszázada újjáalakult vajdasági Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium is az idei kitüntetettek egyike. A Szabadkán magyarul és horvátul is oktató katolikus intézményt Miocs József rektor képviselte a díjátadón. Az 1929 óta működő Torontói Első Magyar Református Egyház a kanadai nagyvárosban és a környéken élő magyarság életének fontos központja, a második világháború után, az 1956-ban, majd a kommunista Romániából emigrálók felkarolója. Az elismerést kapott egyház mostanában a magyar állampolgársági eskük helyszíne is, és az utóbbi időben a kitelepülő romákat is segíti, például nyelvtanulási lehetőséget nyújtva nekik. MTI 2013. augusztus 21.Díjazták a külhoni magyarságotTíz szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat kedden Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Erdélyből idén három szervezet részesült a díjban. Az itteni magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével s feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. Szabadság (Kolozsvár) 2016. január 13.Erdélyi kastélyok sorsa a PONT Csoport fókuszábanA Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt második konferenciáját 2016. január 15-én szervezi meg a PONT Csoport a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (Tordai út, 4.). A konferencia reggel 10 órakor kezdődik. A PONT Csoport munkatársai kastélyszakértőkkel közösen hat különböző szemszögből vizsgálják az erdélyi kastélyok sorsát (műemlék-helyreállítás, konzerválás, restaurálás, a kastélyok modern kultusza, kastélykertek revitalizációja, kastély és turizmus, vidékfejlesztés, a kastélyok hasznosításának jogi alapkérdései), és bemutatják a 2015 márciusában elkezdődött projekt előrehaladtát. Dr. Makay Dorottya az erdélyi kastélyok helyreállításáról tart előadást, Boda Szabolcs a XII. századi kastélyélményről, dr. Kentelky Endre a kastélykertek revitalizációjáról, Ilyés Szabolcs a kastélyok és műemlékek restaurálásának forrásbevonási lehetőségeiről, dr. Veress Emőd a kastélyok hasznosításának jogi alapjérdéseiről, dr. Weisz Attila és dr. Bordás Bea művészettörténészek pedig az erdélyi kastélyok diszkrét bájáról beszélnek. A konferencia második felében zajló kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Csilla (bonchidai Bánffy-kastély), Szőts Papp Zsuzsa (oltszemi Mikó-kastély), Rácz Lilla (olaszteleki Daniel-kastély), Kovács Jenő (nagykárolyi Károlyi-kastély), Bánffy Farkas (fugadi Bánffy-kastély) és Gergely Balázs (gyalui Barcsay-Bánffy-kastély) mesélnek a kastélyok fenntarthatóságáról és működtetési elképzelésekről a gyakorlatban. A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt az erdélyi kastélyok helyzetét történelmi-kulturális, gazdasági, turisztikai, társadalmi kérdésnek egyaránt tekinti, és célja, hogy az ágazatokon átnyúló megközelítés révén elő tudja segíteni azt, hogy az igen változatos problémakört jelentő kastélyok jövőjére fenntartható megoldások szülessenek – olvasható a szervezők közleményében. A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alapok támogatja, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Programon keretében. maszol.ro 2016. január 15.Kastély Erdélyben – konferencia a SapientiánA Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt második konferenciáját ma szervezi meg a PONT Csoport a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai út 4. szám alatti épületében. A konferencia reggel 10 órakor hivatalos megnyitóval kezdődik; a rendezvényen a PONT Csoport munkatársai kastélyszakértőkkel közösen hat különböző szemszögből vizsgálják az erdélyi kastélyok sorsát (műemlék-helyreállítás, konzerválás, restaurálás, a kastélyok modern kultusza, kastélykertek revitalizációja, kastély és turizmus, vidékfejlesztés, a kastélyok hasznosításának jogi alapkérdései), továbbá bemutatják a 2015. márciusában elkezdődött projekt előrehaladtát. Makay Dorottya az erdélyi kastélyok helyreállításáról tart előadást, Boda Szabolcs a 12. századi kastélyélményről, Kentelky Endre a kastélykertek revitalizációjáról, Ilyés Szabolcs a kastélyok és műemlékek restaurálásának forrásbevonási lehetőségeiről, Veress Emőd a kastélyok hasznosításának jogi alapkérdéseiről, Weisz Attila és Bordás Bea művészettörténészek pedig az erdélyi kastélyok diszkrét bájáról beszélnek. Szabadság (Kolozsvár) 2016. április 28.Tizenkét új érték került be az Erdélyi Magyar Értéktárba41 javasolt értékről döntött szerdai ülésén az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság (EMÉB). Ebből 12 került az Erdélyi Magyar Értéktárba, 24 pedig a megyei, területi vagy helyi értéktárakba – számolt be csütörtöki hírlevelében az RMDSZ. E szerint az Erdélyi Magyar Értéktárt gazdagítja ezentúl a nagybányai művésztelep és festőiskola, a szatmárnémeti Pannónia (Dacia) szálló, a mikházi ferences templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, Farkas Péter életműve, a medgyesi ferences templom és kolostor, a Vörös szakadék, a Néra völgye az Ördög tavával, az ákosi református templom, a szatmárnémeti püspöki palota és gyűjteménye, Szabédi László életműve, valamint a havadtői régi temető különleges síremlékeivel. Rendkívül fontos odafigyelnünk kultúránk ápolására és átörökítésére, hiszen csakis addig a pillanatig vagyunk élő közösség, ameddig értékeinket megőrizzük és gyarapítjuk. Kultúránk, örökségünk egyben a magyarságunkat is jelenti, ápolásával pedig identitásunkat is védjük. Nem engedhetjük, hogy az identitástudatunk nyújtotta biztonságérzetünk megrendüljön. Ehhez is hozzájárul az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkája, amellyel az erdélyi magyar értékeket védjük” – jelentette ki az ülést követően Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Az EMÉB tavaly novemberben alakult Kolozsváron az RMDSZ kezdeményezésére, működése első hónapjában pedig 84 értéket terjesztettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba, amelyből 25 erdélyi és 58 tájegységi jelentőségűt el is fogadott a Bizottság. A meghatározott érték-kategóriák területei az épített környezet, kulturális örökség, agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Az EMÉB tagjai olyan civil szervezetek képviselői, akik Erdély-szerte az említett szakterületen fejtik ki tevékenységüket. A Transylvania Trust Alapítványt Hegedüs Csilla, az Élő Erdély Egyesületet Boda Szabolcs elnök, az Erdélyi Kárpát-Egyesületet Kovács Lehel István elnök, a Székely Terméket Márton István, a Hargita megyei Vidékfejlesztési Egyesület vezetője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Muhi Sándor, az Erdélyi Magyar Néppártot Nagy József Barna, a Szent László Egyesület elnöke, a Kriza János Néprajzi Társaságot dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató akadémikus, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba elnök, az Erdélyi Múzeum Egyesületet dr. Sipos Gábor elnök, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet dr. Szémán Péter elnök, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot pedig Dukrét Géza képviselik. maszol.ro 2016. július 22.Az értékőrzés össznemzeti ügyAz értékgyűjtő és -őrző mozgalom remek lehetőség ráébreszteni a közösségeket saját kincseikre, ehhez a hungarikumtörvény csak eszköz, amelynek segítségével összeállítható az értéklista, de legalább ilyen fontos az az értékorientált gondolkodás, amely mögötte kialakul – összegezhető Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, a Hungarikum Bizottság titkára előadásának üzenete, amely szerdán hangzott el Tusványoson az Erdély Café – Értéksátorban. A szakember ismertette, hogy a Magyar Országgyűlés 2012 áprilisában egyöntetű szavazattal fogadta el a hungarikumtörvényt, ami jelzi, hogy értékeink rendszerezését, összegzését, őrzését, hasznosítását pártállástól függetlenül mindenki fontosnak tartja. A jogszabály előzményeiről elmondta, a kommunizmusban próbálták elfogadtatni, hogy az az értékes, ami másokhoz kapcsolódik, és nem az, ami a miénk, de a rendszerváltás után nem sokkal felmerült, hogy meg kellene vizsgálni értékeinket, rendszerezni, és elgondolkodni azon, hogyan lehetne megőrizni, továbbadni és lehetőségeket kovácsolni belőlük. A törvény ezekre a kezdeményezésekre reagált, ennek a mozgalomnak adta meg a keretet – mondotta. Szakáli kiemelte a hetvenes években Magyarországon indult, később Erdélyben is kiteljesedett táncházmozgalom szerepét a hagyományőrzésben, a népzene- és néptánckutatásban, a közösségformálásban, amely mint módszer szerepel az UNESCO szellemi örökséglistáján. Az előadó hangsúlyozta, a hungarikumok az egész nemzetet képviselik, ezt a 2015-ben módosított törvény is megerősíti azáltal, hogy lehetővé teszi határon túli helyi és tájegységi értéktárak létrehozását is. Ezeket csak olyan civil szervezetek vagy önkormányzatok létesíthetik, amelyek élvezik egy, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) munkájában részt vevő alakulat támogatását – ismertette. Szakáli István Loránd szerint az értékgyűjtő és -hasznosító mozgalom alkalmas a fiatalok itthon tartására is, mert ha egy közösség ismeri, hogy mire építheti a gazdaságfejlesztést, biztosabb a jövőképe. Példaként a Székelyföldi turizmusfejlesztést hozta fel, amely sok fiatalnak adhat munkát. A helyi értékre úgy kell tekinteni, mint erőforrásra, ezt Magyarországon már nagyon sok helyen felismerték, és a települések harmadában létre is jöttek a helyi értéktárak – tudatta a szakember. Az előadást moderáló Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke ismertette az értékpiramist, tájékoztatott a tavaly novemberben alakult Erdélyi Értéktár Bizottságról, és elmondta, hogy a tusványosi szabadegyetem utolsó előtti napján, vagyis ma bejelentik a Székelyföldi Értéktár elindítását. Elmondta, Erdélyben is alakultak már helyi, megyei értéktárbizottságok, és egyre többen vannak, akik azon gondolkodnak, hogyan hasznosíthatják az értékgyűjtést a közösség javára. A hungarikumokról való döntés a hungarikumbizottság felelőssége, hisz a cél, hogy a hungarikumok a magyar nemzet nagykövetei legyenek, ezért nem mindegy, hogy mi kerül be az értéktárakba – hangsúlyozta Szakáli. Elismerte, ez a munka inkább érzelmi, mint racionális alapon nyugszik, ezért vontak be neves szakembereket, köztük a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait is a döntéshozatalba. Az előadó szólt a pályázatokról, amelyekkel a helyi közösségeket kívánják segíteni az értékgyűjtő és -őrző mozgalomban, amely támogatásokat éppúgy felajánlják a határon túliaknak, mint a magyarországiaknak. A hozzászólásokban Szaniszló József, az idén januárban alakult nagybányai értéktárbizottság elnöke szerint a szórványmagyarság nem ugyanolyan eséllyel fér hozzá a pályázati pénzforrásokhoz, mint a tömbmagyarság, s bár Nagybányán tizennégyezer magyar él, a többségi román önkormányzat sem segíti közösségi törekvéseiket. Elmondta, úgy érzik, az értékgyűjtő mozgalom pályázatai a magyar többségű vidékek százára vannak kiírva, és hiába vettek számba közel száz helyi, nagybányai értéket, nem pályázhattak. Szakáli István cáfolta, hogy pályázataiknak lenne ilyen irányultsága, és javasolta, a nagybányaiak társuljanak más települési törekvésekhez, de semmiképpen ne mondjanak le értékőrző tevékenységükről. Az előadás után jó példákat mutattak be az értékőrzés, -közvetítés és -hasznosítás területén már tapasztalatokat szerzett civil szervezetek, intézmények, ezt követően módszertani ismertetőt tartottak önkormányzatok és civil szervezetek képviselői számára a helyi értéktárak létrehozása és működtetése témakörben. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. július 23.Megalakult a Székelyföldi Értéktár BizottságA kürtőskalácsot, Kézdivásárhely történelmi főterét és a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesét javasolja az áprilisban alakult Kovászna Megyei Értéktár Bizottság felvételre a Székelyföldi értéklajstromba, amelyről a tegnap Tusványoson létrehozott Székelyföldi Értéktár Bizottság dönt. A Kovászna, Hargita és Maros megyei négy-négy képviselő, valamint az Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs alkotta testület a Magyar Teátrum sátorban jelentette be létrejöttét. A Magyar Országgyűlés által elfogadott hungarikumtörvény határon túli kiterjesztése teszi lehetővé a települési, megyei, térségi, tájegységi értéktár-bizottságok alapítását Erdélyben, a három székely megye önkormányzati elnökei erre alapozva léptek a székely értékek feltérképezését, leltárba vételét, dokumentálását, megőrzését, hasznosítását, népszerűsítését célzó együttműködés érdekében. Az értékgyűjtés, értékőrzés Székelyföldön nem új keletű, a 2008-ban kezdeményezett Székely termék is hasonló küldetéssel indult útjára – hangsúlyozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Tamás Sándor Kovászna megyei önkormányzati vezető arról számolt be, harmincnyolc előterjesztés szerepel a Háromszéki helyi értéktárakban, szeretnék, ha a kör bővülne, ami pedig a létesítendő Székelyföldi értéklistát illeti, megfontolja, hogy a már említett három tétel után javasolja a székely zászló, a székely bicska, a székely ló és a székely vicc felvételét. A Székelyföldi Értéktár Bizottság Háromszéki tagjai: Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója, valamint munkatársa, Szőcs Zsuzsa (akit tegnap a frissen alapított bizottság elnökévé választottak), Para Zoltán környezetvédelmi szakember és Tusa Attila építész. Tamás Sándor szerint az értékgyűjtés, -őrzés és -hasznosítás nagy segítség lehet a térségmarketingben, amit a helyszínen jelen lévő Zalai Mihály, Békés megye önkormányzatának elnöke is megerősített, ismertetve az általuk sikerre vitt jó példákat és azokat a szempontokat, hogy ők miszerint sorolják be az értékeket megyei érdekeltségűnek: jelen legyen a megye egész területén, minőséget hordozzon és képviselje a megyét. Békés megye együttműködő partnere az Élő Erdély Egyesületnek, amelynek vezetője, Boda Szabolcs az értékgyűjtés mozgalmi szerepét hangsúlyozta, és a szervezet nevében vállalta, abban segítenek, hogy az értékeket a mai kor eszközeivel eljuttassák az emberekhez. Hargita megye a székelyderzsi unitárius templomot és a сsíkszeredai Mikó-várat, Maros megye a Nyárád menti népi építészetet, a Marosvásárhelyi kultúrpalotát, valamint a mikházi ferences templomot és kolostort javasolta felvételre a Székelyföldi értéktárba. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 21.Fejlesztési modellek: Vargyas és AlsórákosMeeting Kastély Erdélyben Szombaton az árkosi Szentkereszty-kastélyban az erdélyi kastélyok gazdasági és társadalmi szerepéről szervez értekezletet a Pont-csoport. A rendezvény partnere a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A rendezvényen bemutatják a Kastély Erdélyben program eddigi megvalósításait, a Kastély Erdélyben Koalíció, illetve a projekt további tevékenységeiről is szó lesz. Emellett, a Pont-csoport munkatársai, illetve a projekt turisztikai, jogi, gazdasági-pályázati és művészettörténeti szakértői bemutatják azokat a fejlesztési modelleket, amelyeket a decemberi Kastély Formula-táborban résztvevő fiatalok ötletei alapján dolgoztak ki a vargyasi Daniel-kastélyra és az alsórákosi Sükösd-Bethlen várkastélyra. Délelőtt 9.30-tól különféle előadások hangzanak el többnyire a háromszéki kúriák és kastélyok fenntarthatóságáról, turizmusban betöltött szerepükről, több meghívott is külön foglalkozik az alsórákosi és vargyasi kastélyokkal. 13 órától szekcióbeszélgetések zajlanak. Az erdélyi kastélyok gazdasági fejlesztési modelljeiről Derzsi László gazdaságfejlesztési szakértő, Bánffy Farkas, kastélyfejlesztési projektek vezetője és Roy Chowdhury Gergely, a zabolai Mikes-birtok tulajdonosa értekezik, moderál Farkas András. A kulturális örökség turisztikai apportjáról Boda Szabolcs közösségfejlesztő, Anca-Raluca Majaru Castle Break projektvezető, Stelian Burduhos vállalkozó és Csoma Szidónia, a Kovászna Megyei Turizmusáért Egyesület képviselője beszélget, moderál Rácz Lilla. A szakmai beszélgetések mellett Kastély Erdélyben címmel fotókiállítás nyílik az alsórákosi gyerekrajzokból. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. június 1.Digitális Székelyföld program: technológiailag kell fejleszteni SzékelyföldetLépést kell tartani a technológiával. Fel kell gyorsítani az ügyintézést. Itthon kell tartani fiataljainkat. A Digitális Székelyföld program kidolgozói szerint ezek szükségesek ahhoz, hogy Székelyföld társadalmilag és gazdaságilag is fejlődni tudjon. Az Udvarhely Napok a szórakozás mellett hasznos szakmai beszélgetéseknek is teret adtak, így többek közt a térség húzóerejének okos kihasználása, ezzel együtt Székelyföld fejlesztése is terítékre került. A Kolozs, Maros, Kovászna és Hargita megyéből jött előadók, vállalkozók osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket, ismertették a néhány hónapja létrehozott Digitális Székelyföld elnevezésű programot. Társadalmi szinten gondolkodnak Elsősorban azt a társadalmi és gazdasági beidegződést kell megváltoztatni, hogy a városok rivalizálnak egymással – véli Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke. Szerinte megoldást kell találni az együttműködésre. A digitális Székelyföld kiépítése elsősorban a potenciális kivándorlók itthon tartásáért fontos. Az országra jellemző bürokrácia sok fiatalt, esetleges visszatelepedőt elriaszt, ezért az önkormányzatokat rá kell venni a gyorsabb, elérhetőbb ügyintézésre. Fontos lenne, hogy a hivatalokban lehessen magyar nyelven érvényesülni, mert azok, akik több éve külföldön élnek, már elfelejthettek románul – hangzott el. Ha folyamatosan a nyugati társadalmat követjük és átvesszük tőlük az éppen kifutó technológiát, mindig lépéshátrányban leszünk. Erre megoldást jelentene, ha átugorva húsz évet, eléjük kerülünk. A nyugaton bevált irányzatok (robotok által készített reggeli, drónnal kiszállított hamburger, 3D-s nyomtatók stb.) nálunk nem fognak működni, ezért a helyi jellegzetességek nyújtanak kitörési lehetőséget. A hagyományok korszerű tálalása kéne legyen a digitális Székelyföld lényege. A világ tehetősebb polgárai egyre inkább a nálunk megtalálható természeti adottságokat, a hagyományos mesterségeket keresik. Ezért a biogazdálkodás, a magas áron a világpiacra előállított kézműves termékek, az élményturizmus az, amire ki kell építeni egy digitális értékesítési hálózatot – fejtette ki Boda. Elhangzott az is, hogy térségünk nem csak az IT területén küzd szakemberhiánnyal, hanem a mesteremberek iránt is nagy a kereslet. Ezeket a problémákat elsősorban átképzésekkel lehetne megoldani. Ötlet és megvalósítás Miután a tagok között létrejött egy bizalmi háló, azon kezdtünk gondolkodni, mivel is kellene foglalkozzon a klaszter. Rájöttünk, hogy ez az oktatás, az önkormányzatok működése, az értékmegőrzés, Székelyföld fejlesztése digitális eszközökkel, ami tulajdonképpen a mindennapjainkat is meghatározza. Így létrehoztuk az ernyőprogramot, Digitális Székelyföld néven. Ez egy olyan virtuális felület, amely földrajzi területtől függetlenül kapcsolja össze a szakembereket. Közös bennük, hogy érzelmileg kötődnek Székelyföldhöz. Székelyföldet bárki fejleszteni tudja, tudást ad vissza a térségnek, illetve tudást szórhatunk a világba – magyarázta Bihari Béla, az IT Plus klaszter elnöke. Székelyföld egy olyan régió, amely a fiatal értelmiséget lépésről lépésre elveszíti. Miután neves gimnáziumokban érettségiznek, olyan nagyvárosokban fognak letelepedni, amelyek magas színvonalú szolgáltatásokhoz szoktatják őket – mondta. „Olyan dolgokban kell gondolkodnunk, ahol újításokat nyújthatunk. Olyan táptalajt kell kialakítani, ahol ezeknek a szakembereknek, szakmáknak helyet tudunk adni. Ezért a térséget kell digitalizációra ösztönözni. Az önkormányzatokkal meg kell értetni, hogy a papírformai ügyintézés útja már nem járható. A helyi vállalkozókban tudatosítani kell, hogy a digitalizálás megkerülése versenyképességük elvesztésével jár – tette hozzá. Ugyanakkor a társadalmi hozzáállásnak is változnia kell. Tudatosítani kell az emberekben, miért lesz jó a termelőnek, ha nem ő megy a piacra, hanem a piac megy hozzá: terméke az internet segítségével a világ bármely tájára eljuthat, tisztességes áron. Új világot nyitott az idősebb korosztálynak is az internetes közösségi média. Jó részük aktívan használja is, így a digitalizációt nem fogják sokként megélni, sikerül felzárkózniuk – véli Bihari. Akik tesznek érte A Digitális Székelyföld projektben jelenleg a klaszter 10–15 tagja mellett önkormányzati képviselők, szociológusok, IT-sok, vállalkozók vesznek részt, akik szabadidejükben, önkéntes munkával igyekeznek tenni a közösségért, kizárva politikai meggyőződésüket. Dósa Ildikó Székelyhon.ro lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
